Manapság sokan a mozi haláláról beszélnek, azonban ez nem egészen van így. A mozi versenyben áll az otthoni filmezéssel, de vajon melyik a népszerűbb, és miért dönt valaki úgy, hogy közösségi élménnyé varázsolja a filmezést, valamint milyen hatással van ez az olvasás kultúrájára? Dr. Doboviczki Attila egyetemi oktató, PhD, adjunktus segítségével utánajártunk a kérdéseknek.
Modern világ és hagyomány
2017-et írunk, a torrent oldalakról való letöltések, és online filmezés korszakában élünk, mégis nagy népszerűségnek örvend a mozizás napjainkban is. Miért vágyunk arra, hogy idegen emberek társaságában üljünk be a moziba, amikor otthon, kényelemben zavartalanul megnézhetnénk az adott filmet? Doboviczki Attila szerint a televízió önmagában is nagy konkurenciát jelentett a mozizásnak. A mozi eleve egy külön térség, mely kikapcsolja a környezetet, csak a sötét és a vászon van, az egy más világ, más tapasztalással. A nagy vászon teljesen különböző élményt nyújt, mint ha egy kisebb monitoron, például otthon vetítenénk. „Van egy varázsa az egésznek, valamint közösségi élmény.”. - mondta a tanár. A mozi már több mint száz éves, átélt különböző válságokat, de még mindig sokan járnak a termekbe. Ez viszont függ az anyagi lehetőségektől is, ugye Magyarországon a torrent – aminek használata törvényellenes – egy ingyenes program, de elmenni a moziba költséges, főleg egy nagycsaládnak, a jegy mellett megvenni a pattogatott kukoricát stb. nem olcsó mulatság.
A filmezés különböző élményei
Ugyanannak a filmnek a megtekintése akár moziban, akár otthon laptopon, tableten, vagy egy nagy kivetítős televízión, teljesen más. Más, ha fejhallgatóval vagy anélkül tekintjük meg. A mozi a nyilvános bemutatója egy filmnek, teljesen más szabályok vonatkoznak az emberekre, akár mozi és mozi közt is. Van, ahol például nem rágcsálhatsz csak úgy, ez inkább egy amerikai szokás a plázákban. „Kísérleteztek a mozi újításával is, mint például az autósmozi korszaka. Ez nálunk nem is volt olyan nagy divat, ez az autóstársadalom hagyománya már a 60-as évektől él, itthon azért nem nagyon beszélhetünk erről. Szabadtéri mozik is voltak még, ami szabad ég alatt volt vetítve, ennek is meg volt a sajátossága, de olyan hátrányai is voltak, mint hogy egy nyári napon a szúnyogok, bogarak zavarhatták a mozizás élményét.”- tájékoztatott Doboviczki Attila.
A kultúra új formája
A szakember szerint a filmezés mondhatni leváltotta az olvasást, egyre kevesebben nyúlnak a könyvekhez manapság – tisztelet a kivételnek - Az, hogy ez jó irány-e az relatív, ugye az írásbeliség kultúrája egy több évezredes hagyomány, amit nem lehet megkerülni, még ha jelenleg nem is ez a kor meghatározó médiuma. Már nem is a film gyakorlatilag, hanem inkább ezek a 2-3 perces rövid szösszenetek az interneten, kis videó formájában, amit nem feltétlenül lehet filmnek nevezni.
Az adaptációk hatása
Sok nagy sikerű könyvből készül filmes verzió. Ezeket általában többen is nézik, ezáltal aki utólag ismeri csak meg a művet, sokkal inkább megnézi filmes verzióban, mint hogy elolvassa. „Egyrészt ez egy nagyon komoly marketingipar, ezek az adaptációk vonzzák egymást, másrészt a filmben megjelennek a könyvekből vett elemek. Ez lehet nem csak könyvekből, de számítógépes játékokból is például, valamint fordítva, hogy a filmből lesz könyv. Más a hatása, a könyvekben a képzeletnek jut nagyobb szerep, míg a film elénk kínálja a képi világot. Ha egy filmet többször megnéztünk, utána elolvasunk egy könyvet, akkor már ezek az emlékek köszönnek vissza.”- vélekedett az egyetemi oktató.
