Ha komoly kapcsolatban élünk, tudnunk kell azt megfelelően kezelni ahhoz, hogy jól működjön. Az idő beosztása nem csak a munkánk, és egyéb tevékenységeink szempontjából fontos, de annál inkább párkapcsolatunk szempontjából is. Több hibát is véthetünk ezen a téren. A következőkben szubjektív tapasztalataim alapján lesz szó a témáról. 

Kivel, mikor, mennyit?

Mint általában az élet más területein is, szerintem itt is az arany középutat kell keresnünk. Meg kell találnunk az egyensúlyt abban, hogy megfelelő időt tudjunk eltölteni a barátainkkal és párunkkal egyaránt. Természetesen kapcsolatunkban mindig több időt kell szentelnünk szerelmünknek, azonban a hozzánk közelálló ismerősöket, barátokat sem szabad túlságosan hosszan mellőznünk. Az idő beosztása nagyon fontos, főleg akkor, ha nem firssen toppantunk be egy kapcsolatba. Eleinte a baráti társaság általában jól fogadja az új kapcsolatunk, és örül a boldogságunknak, hiszen ezért a barátaink. Ez viszont egy idő után visszaüthet, barátaink számára ugyanis, ki nem mondatlanul valószínűleg terhes az, hogy nem tudnak velünk ugyan úgy beszélgetni, viccelődni, mint ha egyedül érkeztünk volna hozzájuk. Ezt éreznünk kell, mert ha nem, bizony barátaink eltávolodhatnak tőlünk, és úgy vélem ez nem az ő hibájuk. Azt gondolom, ha ez megtörténik, nem tőlünk távolodnak, hanem attól a személytől, akik párunk mellett vagyunk, illetve az is lehet, hogy magától a párunktól. Vannak szerencsés esetek, mikor egy kapcsolat olyan jól működik, hogy teljesen önmagunk lehetünk barátainkkal úgy, hogy közben velünk van a kedves, de ez nagyon ritka, ismerjük el. Vannak dolgok amiket csak az egyik oldalon osztunk meg szívesen, és van amit csak a másikon. Ezért nem jó az, ha a két „pólust” állandóan összehozzuk. A problémát tehát nekünk kell kezelnünk, hiszen belőlünk, a mi kapcsolatunkból ered.

Legyünk megértőek, de következetesek is!

Természetesen a megoldás alapja mindig a jó kommunikáció, a bizalom, az őszinteség. Ha kedvesünknek nehezére esik elengedni minket szórakozni, annak ugyebár több oka is lehet. Féltékenység, vagy csak egyszerűen Ő szeretne velünk lenni és még sorolhatnám. Mindig keressük a kompromisszumot és győződjünk meg róla, hogy a másik megbízik bennünk. Ha érezzük, hogy nincs meg a megfelelő bizalom, én azt mondom, kérjük számon, miért is van ez? - mi okot adtunk rá, hogy ne tegye? Ez verbálisan kicsit agresszív megmozdulás, ezért ezt mindig kedvesen, nyugodtan és őszintén kérdezzük, így partnerünk is könnyebben megnyílik.

Azt hiszem, így jó lesz..!